Donnert Károly: Jó Bence, rossz Bence (vers)
Van két kicsi óvodás:
egyforma, mint két tojás,
fürjtojás és lúdtojás:
hasonló, ám mégis más…
Van két kicsi óvodás:
egyforma, mint két tojás,
fürjtojás és lúdtojás:
hasonló, ám mégis más…
Szitkozódik mogorván
A vasorrú boszorkány:
Húgát hívni nem bírja –
Elnémult a mobilja,
Pedig egész délelőtt
Kereste a térerőt…
Végül jön egy SMS:
„A vasorrod mágneses,
a vételt az piszkálja:
cseréld hát ki bikkfára…!”
Éhes kígyó gyorsan csusszan, majd a tarka farkával
A szájába pockot pöcköl, amit fürgén fel is fal.
Pockot nyelve őkegyelme meg se nyugszik biz’ tízig,
Pocakja meg a pockoktól mint egy malac, meghízik.
A vers meghallgatható itt:
A vers (felolvasva) meghallgatható itt:
Alig ébredt fel Lipitlotty király (sőt, a bal nagylábujja még csak dörzsölgette a tyúkszemét), máris úgy megkívánta a tejbegrízt, hogy még a fenséges nyál is összeszaladt tőle a fenséges szájában. Gyorsan felkapta hát a festett, tulipános komódról az aranycsengettyűt, megrázta betyárul, mire nagy hajbókolva, alázatosan vigyorogva máris bedugta a fejét az ajtón a kamarása.
Minden áldott vasárnap ebéd után az ördög és a felesége leballagott a pincébe, hogy számba vegyék a kincseiket – és minden áldatlan vasárnap rendesen úgy össze is vesztek közben, hogy sose jutottak végére a számvetésnek.