Gyarmati Kata: Kikelet (vers)
Nyílik az ajtó, nézd, ki a vendég.
Nap sugarából ő szövi kelméd.
Kerti virágot megbabonázza,
zöld, pici hajtást csen fel a fára.
Simogatását érzi a barka,
zöldül a rét, és kúszik az inda.
Itt a Tavasz, kit annyira vártunk,
mint üde rózsa, úgy kivirágzunk.