Fazekas Zoltán: Áprilisi ébredés

Ásít a hagyma,
zöldell az ágy,
répalevélben
éled a vágy.
Föltör a földből,
nézi az ég,
Napsugarakkal
biztatja még.
Itt a világos,
itt a meleg!
Nézd: a bokor, fa
is megremeg.
Rázza az ágát,
míg a virág
nyílik a rügyből,
mint a világ.
Tátogi borsó,
méla retek,
ízleli régen,
egy se beteg.
Fogd a kezük hát,
oly nagy a tét:
látni hamar
a nyár küszöbét. Tovább olvasom...

Read More

Bujáki Katalin: A titokzatos Mamadi (mese)

© Gebhardt Nóra illusztrációja

– Nem értem, miért nincs hó! Hamarosan karácsony lesz, ilyenkor már javában havazni szokott – dohogott a bajsza alatt Ficere, a nyuszi, miközben húzogatta maga után a szánkót a sűrű avaron. – Eszembe sem jutott utánanézni, mielőtt elindultunk, annyira biztos voltam a dolgomban. Tovább olvasom...

Read More

Pelesz Alexandra: Szív-professzor (mese)

Erdőföldén egyetlen hegycsúcs magasodott csak a lombok fölé. Meredek lejtőit dús fű borította, a szivárvány minden színében tündöklő virágokkal tűzdelve, amelyek körül elégedett méhek döngicséltek reggeltől alkonyatig. A hegy annyira magas volt, hogy a Nap szinte rá tudott ülni a tetejére, hogy onnét szórja szét sugarait az alattuk békésen elterülő erdőkre, és onnét simogassa meg a csúcson boldogan éldegélő Szív-professzort. Tovább olvasom...

Read More

Gergely-Péch Éva: Muskátlis Panni (verses mese)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy erdő: zöld leveles, lombos, madárfészket rejtő; erdőnek szélében kicsi falu állott, házak ablakában nyíltak a virágok. Falunak sarkában a legszebbik háznak ablakában üde muskátlik virítnak. Sokszín muskátlival van tele a kert is, hogy elsápad tőle még a szivárvány is. Ez a ház Muskátlis Panninak a háza, kinek a muskátli a kedvenc virágja; minden nap korsóval addig jár a kútra, míg összes virágát rendre meglocsolta. Tovább olvasom...

Read More