Rumy Ágnes: Galus és Galuska (mese)

© Szpin Erika illusztrációja
Facebook | Web

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy zöldborsóleves. Ez a zöldborsóleves módfelett takaros volt, hét határban nem akadt párja! Csak úgy csillogott egyenes, zöldessárga felülete, apró zsírcseppek gyöngyöztek rajta, felszínén huncutul kandikált ki egy-két petrezselyem. Művészien gőzölgött, időnként finoman, kecsesen hullámzott. Belül formás, letisztult, gazdag és ínycsiklandó volt! Telis tele zöldborsóval, még több petrezselyemszárral és nokedlivel. Más néven: galuskával. No, hát itt kezdődik a mi történetünk! Tovább olvasom...

Read More

Frankó Katalin: Pipitér (mese)

Mánya Petra (10-éves tanuló) rajza

A kis fehér pamacsos pipitér lágyan hajladozott a mezőn fogócskázó szellőcskék között. Vidáman tekintett szét a réten, és örömmel nézte a játszadozó pillangókat, a dolgos méhecskéket, a könnyű röptű táncos szitakötőket; és hosszasan elbeszélgetett a körülötte virágzó testvérkéivel. Tovább olvasom...

Read More

Nyírő Szabina Dóra: Sárkányos mese (mese)

© Tóth Alexandra illusztrációja

A hirtelen fellobbanó láng aranyló fénybe borította a falakat. A tetemes kupacba összehordott hal sisteregve sülni kezdett a tűzben. Kisvártatva már mennyei illatok terjengtek a barlangban, a két éhes kissárkány nagy örömére. Nicha és Egon majd’ kicsorduló nyállal figyelték készülő vacsorájukat – hiába, a csíkoshasú tonhal volt a kedvenc ételük. Mikor végre-valahára kellően átsült az ennivalójuk, a testvérek úgy vetették rá magukat, mint akik több hete nem ettek (pedig csak pár óra telt el utolsó étkezésük óta). Anyjuk, aki eddig perzselő leheletével sütötte nekik a húst, mosolyogva feddte meg őket: Tovább olvasom...

Read More

Borsányi Nóra: Kacagás (mese)

© Kiss-Gergely Renáta illusztrációja

Sötét van. És hideg. Szenteste. Késő délután. Már lement a nap. Van az két órája tán. Az utcai lámpák halványan pislákolnak. Narancssárga fényük, olyan mintha forró lenne. Tovább olvasom...

Read More

Boros Bodza: A varázslatos világ (mese)

© Androsch Mónika illusztrációja

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl és az Üveghegyen is túl, volt egy kis sziget, amelynek Szívország volt a neve. Ezen a szigeten élt egy boszorkány. Úgy hívták, hogy Sztella. Sztellának két jóbarátja volt: Néró, a beszélő fekete macska és Emma, a jószívű kis tündér. Tovább olvasom...

Read More

Fecske László: Virágfestő Boldizsár (mese)

© Dani Orsi illusztrációja

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy manó, akit a tündér- és manótársadalom egyszerűen csak Unatkozó Boldizsárnak nevezett. Ezt a nevet azért aggatták rá, mert szegény folyton csak unatkozott. Minden tündérnek és manónak megvolt a feladata. Mindenki talált magának megfelelő elfoglaltságot, Boldizsár pedig állandóan arra hivatkozott, hogy ő is azt akarja csinálni, amit a többiek, csak mindig megelőzik őt. Tovább olvasom...

Read More