Lelkes Miklós: Kell-e a segítség? (mese) | MeseLes

Lelkes Miklós: Kell-e a segítség? (mese)

Megjelent: 2017. december 30. Kategória: Lelkes Miklós, Mese

Fényszeműcske, a pici manókislány a patakban játszott egy gyerek-pontyocskával.

Mit játszottak…? Motorcsónakost! A manókislány belekapaszkodott a hal farkába, az pedig húzta őt a vízben. Időnként persze a manókislány a felszínre jött levegőt venni. A hal is feljött, de ő a vízfelszínre hullott rovarnépség eszegetése miatt.

Gyere a karjaimba, pontyocska! Segítek, hogy ne mindig csak a patakot láthasd! Tudom, neked nincs lábad, de elviszlek sétálni az erdőbe a hátamon vagy a karjaimban! ajánlkozott Fényszeműcske.

Az előbb még játékos pontyocska ijedten csapott egyet a farkával és elmenekült.

No, ennek nem kell az én segítségem! szontyolodott el a manólány. Kiúszott a vízből, és a tisztás felé igyekezett. A harmatos fűben Csigabiga Tónival találkozott. Fényszeműcske gondolt egyet és így szólt:

Szegény csiga! Miért kell mindig a házadon hordani a házad? Talán beleszorult a tested? Gyere, kiszabadítlak! Letesszük a házad annál a bokornál, és együtt megyünk szamócát szedni!

Talán csúfolódsz velem?! sértődött meg a csiga, és gyorsan bebújt a házába.

Fényszeműcske lógatni kezdte az orrát. Így tűnődött:

Vajon miért nem akarja a csiga, hogy segítsek neki?! Hát senkinek sem kell az én segítségem?

A galagonyabokron fészket pillantott meg. Feketerigó asszonyság ült benne, a tojásain. Fényszeműcske őt is megszánta. Szegény rigó, naphosszat csak ül-ül a fészkén. Felkiabált neki:

Te rigó! Én segítek rajtad! Egy darabig elüldögélek helyetted a tojásaidon. Nyugodtan rám bízhatod a fészked!

Sajnos, nem fogadhatom el a segítséged! mondta a feketerigó. A költés az én feladatom. Nagy felelősség ez!

Most már ugyancsak búnak eresztette a fejét Fényszeműcske. A tisztáson Manómuki úrral, a könyvbogarászó manóval találkozott, neki panaszolta el búját-baját.

Manómuki úr nevetett:

A hal csak a vízben tud lélegezni a kopoltyújával, a szárazon egy idő után megfullad. A házas csiga mert vannak ház nélküli csigák is: a meztelen csigák a háza nélkül elpusztul. A tojásain ülő madár pedig joggal fél attól, hogy te nem tudod majd eléggé melegen tartani a tojásait, hiszen nincsen jó meleg tollruhád. Esetleg össze is törheted azokat… Okosan kell segíteni, különben a segítség nem segítség, hanem baj okozója!

Ezen nagyon elgondolkozott Fényszeműcske, amíg tovább baktatott. Hirtelen egy kisnyusziba botlott. A nyuszi bal lábán hurok feszült. Nem tudott tovább menni.

Segítség! Segíts rajtam! Egy csúnya nyuszifogó ember tőrbe csalt! Most itt vergődöm a csapdában! siránkozott a nyuszi.

Te tényleg az én segítségem kéred?! örült meg Fenyszeműcske. Nem tréfálsz?!

Nincs tréfálni való kedvem… Itt ne hagyj! hebegte ijedten a nyúl.

Fényszeműcske egy pillanat alatt kiszabadította a nyuszi lábát a hurokból.

A hálás nyúl felültette a manólánykát a hátára, és nyargalt vele nagy vidáman erdőn át, dombon át, réten át. A manóleány közben énekelt széles jókedvében.

A szitakötők meglepetten zümmögték egymásnak:

Nézd csak, hogy összebarátkozott Nyuszinyuszfül azzal a manókislánnyal! A hátán lovagoltatja!

© Gulyás Gabriella illusztrációja

Értékeld az illusztrációt: 12345 (11 értékelés, átlag: 4,55 out of 5)