Pappné Lakatos Marianna: Az óriáskirály (mese)

Megjelent: 2018. június 24. Kategória: Hivatásos illusztrátor rajzával, Mese, Pappné Lakatos Marianna

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, élt egy szegény legény. Épp szántásból ment hazafelé, amikor az út szélén talált egy csodaszép szőnyeget kiterítve.

Ejnye már! Vajon ki hagyhatta itt ezt a szép szőnyeget, így kiterítve?

Nem töprengett rajta sokáig, gondolta, már akárki is hagyta itt, ő bizony reá heveredik, és megpihen rajta egy kicsit. Aztán, ha jön a gazdája, majd visszaadja. Rá is feküdt a szőnyegre, de nem aludt el rögtön, újra csak gondolkozni kezdett:

Micsoda jó dolog volna, ha ez a szőnyeg egy varázsszőnyeg lenne, és elrepítene valamerre!

Hát, uramfia! Ahogy ezt kigondolta, a szőnyeg felemelkedett, és már repült is. A legény először megijedt, de aztán csak kiokoskodta, hogy vele bizony olyan csoda történt ezzel a szőnyeggel, hogy amióta rátalált, mindig csak az van, amin ő gondolkodik.

Közben repült, repült a szőnyeg tovább, sebesen. Egyszer a legény megint gondolja magában, hogy jó volna, ha most már végre leszállna, mert ő már elfáradt ebben a száguldó utazásban. Ahogy kigondolta, a szőnyeg ereszkedni kezdett és le is szállt egy kerek erdő közepébe. Körülnézett, és meglátott egy fülemülét az egyik fán. Megszólította:

Szervusz, kismadár! Nem tudod, véletlenül, milyen ország ez itt, ahol most vagyok?

A fülemüle jóindulatúan válaszolt:

Ez az ország bizony az óriások országa, ahol a háromfejű sárkány a király. Jobb, ha gyorsan elmenekülsz, mert rettentő kegyetlen a természete, nem tűr meg betolakodókat!

A legény megtudta a kismadártól, hogy még a szegény óriások is nagyon félnek a hatalmas és erős sárkánytól, mert rettenetesen gonosz.  El is határozta, hogy megpróbál segíteni rajtuk, hiszen a mai napon még minden sikerült, amit csak kigondolt. Nem is teketóriázott sokat, már mondta is magában:

Jó volna, ha ez a varázsszőnyeg átváltozna egy óriási buzogánnyá, és úgy elverné a sárkányt, hogy világgá szaladna, és soha többé vissza nem térne szégyenében!

Ahogy kigondolta, úgy is lett. A méretes buzogánnyá változott szőnyeg megkereste a palotájában, és nekiesett a sárkánynak. Az először alig hitt a szemének, hogy micsoda egy buzogány lebeg a fejei fölött, hanem aztán, amikor csépelni kezdte, akkor már bömbölt fájdalmában. Az pedig, csihi-puhi, ütötte, verte, nem könyörült, egészen addig aprította, amíg a sárkány világgá nem szaladt.

Amikor az óriások megtudták, hogy az uralkodójuk nincs többé, hálából rögtön királyukká választották a legényt, aki megszabadította őket.

Azóta is ő az óriások királya. Aki nem hiszi, járjon utána!

Illusztrálta © Tomolák “Berta” Dániel | mail | facebook | support

Pappné Lakatos Marianna vagyok, felnőttként kezdtem el célzottan gyerekeknek írni, jobbára tanulást fejlesztő mondókákat, illetve tanulságos történeteket, melyek önmaguk és társaik elfogadásában segítik őket.

(a szerző bemutatkozása)