B. Mihály Csilla: Csendes mese (vers)

© Lukácsy Anikó illusztrációja
Hold világa hintaágy, szép ezüstfonál,
leng az éjbe szőtt mesén, fénye füstopál,
szél hever hanyatt ölén, langy esőnyomon,
nézi, mily csibész a csend, háztetőn oson.
© Lukácsy Anikó illusztrációja
Hold világa hintaágy, szép ezüstfonál,
leng az éjbe szőtt mesén, fénye füstopál,
szél hever hanyatt ölén, langy esőnyomon,
nézi, mily csibész a csend, háztetőn oson.
© Vig Ferencné illusztrációja | vig@cserhatnet.hu
Égi madárdal száll fel az ágról,
cinketorok
fújja a nótát, szél keze zsákol
és toporog
tél kapujában, rongyos a kedve,
összeharácsolt kincsedet ejtsd le,
hó befedi.
Bűvöl a bíbor pompa, varázs,
szél tenyerében csöppnyi darázs
úszik az égen, tarka levélen,
köd takarója bontja serényen
ősz aranyát.
© Kállai Bara illusztrációja
Gömbölyűre nőtt a Hold ma,
mintha fényes labda volna.
Ott világít, fenn, az égen!
Nyújtózom, de el nem érem.
© Hoffmann Bernadett illusztrációja
Földig hajló fűzfaágon
szellő játszik, szenderálom
ring a fényben nesztelen,
tarkaszárnyú sejtelem.
© Kocsis Rózsa illusztrációja
Béka, béka, brekeke,
jaj, de jó e móka,
kuruttyoljunk egyszerre
kecskebéka-módra:
© Tóth Tímea Kitti illusztrációja
Fut a szán szaporán, hűvös az este,
csak a hó vacsorám, jégfoga-ette.