Juhászné Bérces Anikó: Csalafinta palacsinta (vers)

© B. Huszár Bernadett illusztrációja

Végy egy tojást, s liszttel, tejjel
keverd nagyon simára,
ízesítsd meg egy csepp sóval,
mert a tészta kívánja.
Öntsél kicsit e masszából
palacsintasütőbe,
mit olajjal megkentél a
kenőtollal előre.
Jól figyelj, mert a nagy lángon
gyorsan hevül az arca,
s megjelenik egy-két halvány
mosolyfolt itt-ott rajta.
Csúszkálgat az olajpályán,
rázogasd meg előtte,
majd hirtelen mozdulattal
dobd fel a levegőbe.
A csintalan palacsinta
megfordul és rád kacsint,
visszahuppan a sütőbe,
s mindjárt kész a palacsint’.
Töltsd meg gyorsan túróval meg
sárgabaracklekvárral,
ízlésesen felcsavarva
sorakoztasd egy tálra.
Csalafinta palacsinta
a tányéron nem nyugszik,
eltervezte, hogy a szádba
ő mielőbb beugrik.
Kóstold csak meg, csábít téged
kellemes illatával,
és hófehér porcukorral
meghintett álarcával.
Meglátod, hogy csuda finom,
egy nem elég belőle,
valamennyi villámgyorsan
lecsúszik a bendődbe. Tovább olvasom...

Read More

Éles Anett: Nagymama (vers)

© Szabó Noémi illusztrációja

Szeretem a ráncot a
az édes nagymamán,
szája szélén illeg-billeg,
ahogy mosolyog reám.
Egyik ránc szeretett,
mikor megszülettem,
másik meg nevetett,
ahogy nagyobb lettem.
Dallamból font haja
megfürdött hangjában,
mikor elringatott
ölelő karjában.
Mama arcán apró
ráncok gyűlnek egybe,
a szeretet mindet
egy mosolyba szedte.
Itt voltam, itt leszek
mindig a mamáé,
ahogy az én gyermekem
lesz édes jó anyámé! Tovább olvasom...

Read More