Gyarmati Kata: Búcsú a nyártól (vers)
Repdes a lepke, csillog a szárnya,
rét üde színű, ez ma a párna.
méh a virágport messzire hordja,
kis nyuszi szomját tó vize oltja.
Repdes a lepke, csillog a szárnya,
rét üde színű, ez ma a párna.
méh a virágport messzire hordja,
kis nyuszi szomját tó vize oltja.
Éhes kígyó gyorsan csusszan, majd a tarka farkával
A szájába pockot pöcköl, amit fürgén fel is fal.
Pockot nyelve őkegyelme meg se nyugszik biz’ tízig,
Pocakja meg a pockoktól mint egy malac, meghízik.
A fák között járunk, fogom a kezét.
– Siessünk! – mondja – Akarok gesztenyét!
Figurákat készítek, meséseket.
Gesztenyekirálylányt s hozzá herceget.