Pete Margit: A pitypang útja (vers)
A vers meghallgatható felolvasva itt:
A vers meghallgatható felolvasva itt:
A mese (felolvasva) meghallgatható itt:
A mese felolvasva meghallgatható itt:
Pitypangpehely, pitypangpehely
a viharral ne feleselj!
elfújja a kalapodat,
futhatsz érte nagyon sokat.
Hosszú fűszál végén katicabogárka.
Pitypang volt neki a legjobb barátja,
de a pitypang elszállt a szeszélyes
széllel, könnyes szemét törli
hétpettyes köténnyel.
Aznap kissé fülledt nyári éjszaka volt. A nyitott ablakon a függönyök óriás pillangószárnyként meg-meglibbentek, ahogy az esti szellő fújta őket, a kertből tücsökciripelés hangja szűrődött be. Minden olyan volt, mint máskor: csendes és békés. Dorina valamiért mégsem tudott elaludni. Hiába hunyta be a szemét, helyezkedett el kényelmesen a hatalmas ágyon először jobbra, aztán balra, hiába számolt bárányokat, az álom messze elkerülte.