Bánlakyné Moravetz Edit: Karácsonyi dal (vers)

Rajzolta: Balogh Szebasztián (6 éves) Kotaj, Gyöngyszem óvoda
(Aprófalvi mese VI.)
Aprófalvi ablakokban
Kigyúlnak a fények,
Sok kis gyermek szépen csengő
Hangján zeng az ének.
Rajzolta: Balogh Szebasztián (6 éves) Kotaj, Gyöngyszem óvoda
Aprófalvi ablakokban
Kigyúlnak a fények,
Sok kis gyermek szépen csengő
Hangján zeng az ének.
Illusztrálta: Gerendai Éva
Az én mamám süteménye:
Benne van az egész lénye.
A receptje egyszerű,
De éppen olyan nagyszerű.
Apa, kérlek, gyere ide,
szeretném, ha megnéznéd!
Építettem magas tornyot,
feltettem a tetejét.
Reggelente felkel korán
hogy ő legyen a mászókám.
Délben néha nem ebédel,
hátha gyorsabban alszom el.
A szerző illusztrációja
Erős ágon lepke bábja
– Fának hordozott babája.
Burka óvja, Fája védi,
szél nem fújja, nap nem éri.
Növekedik kicsi lepke,
kitekint a zöld rétekre.
Kíváncsiság, öröm lobban,
repül is már azon nyomban
ismerkedni fűvel, fákkal,
virágokkal, nagyvilággal.
Kicsit félénk, aztán bátor,
messzebb kerül most a Fától.
A lepketestvéreknél éppen ugyanúgy kezdődött a reggel, mint máskor. Megreggeliztek, majd töprengve vették szemügyre faodújuk ablakából az erdei tájat.
– Merre induljunk ma virágnektárt iszogatni? – kérdezte Ádi, a narancssárga lepke a többieket.