olvasgató

Kálmánchey Laura: Nyírfakirály (vers)

A szerző illusztrációja

Nyírfakirály, fák királya
felült színarany trónjára.
Onnan nézi birodalmát,
fák és bokrok milliárdját.
Aranyfénybe burkolózva,
szemöldökét összevonja:
Hadd lám, kedves, drága népem
elkészültetek-e szépen?
Tarkállik-e már az erdő,
rigófüttyöt, csöndet rejtő?
Egyikőtök se feledje,
mi vagyunk a földnek lelke.
Búcsúzzunk hát illendően,
ahogy minden esztendőben,
ünnepeljünk drága díszben,
csupa meleg bársonyszínben.
S mire jön a hideg tél,
ünneplőnket mind letéve,
alszunk is már egykettőre.
Fűk, fák, bokrok meghajoltak,
megköszönték a szép szókat,
álltak tovább néma csendben,
piros, barna, sárga színben. Tovább olvasom...

Read More

Stefán Luca: Az őszi színek (mese)

Az alábbi mese egy Nona nevű kislánynak készült, de a történet könnyedén átalakítható bárki meséjévé. Az egyszerűség kedvéért a szövegből kiemelem azokat a részeket, amelyeket más szereplő esetén érdemes cserélni, aktualizálni. – a szerző. 

Ősi festő- és mázolócsaládból származom. Már a nagyszüleim is ezzel foglalkoztak, és népes családunkban a mai napig mindenki színez, pingál vagy satíroz. Ennek köszönhetően nálunk szanaszét hevernek az ecsetek és kréták, filctollak és ceruzák, a lakásunk pedig szivárványszínűen tarkállik a kifolyt és kikenődött színektől. Tovább olvasom...

Read More