Sarkady Emília: Dirr-Durr varázsló kalapja (mese)

Lassan éjszaka borult Biri-völgyre és a völgykatlanban megbúvó apró falucskára. Nem rideg, fogcsikorgató téli éjszaka volt ez, inkább nyugalmat és békességet árasztó. S bár komor hófellegek takarták el a holdat és a csillagokat, a pislákoló lámpák fényében szikrázó hótakaró nem engedte, hogy a sötétség legyen úrrá a tájon, inkább sejtelmessé varázsolta azt. A cukorsüveg formájú, zömök házak, a didergő fák, és a házak között húzódó keskeny utak mind vastag bundába burkolóztak, a kémények pedig barátságosan pöfékelve eregették a füstgomolyagokat, melyek hol méltóságteljesen, hol játékosan kígyózva szálltak fel az égbe. A házakban a kályhák és tűzhelyek duruzsoltak, míg gőzölgő ételek, főzetek illata töltötte be a szobákat. Tovább olvasom...

Read More

Sütő Fanni: A hóember karácsonya (mese)

© Balogh László illusztrációja | webnode | facebook

A téli hideg csipkefinomságú jégvirágokat lehelt az ablakra. Az üveg áthatolhatatlan akadályként feszült az étkező meleg fénye és a kint süvítő jeges szél közé. A szoba közepén aranyos glóriába burkolva kucorgott a kis kövér fenyő. Tüskés ujjaira, mint megannyi ragyogó ékszert húztak színes üveggömböket a gyerekek. Tovább olvasom...

Read More

Várfalvy Emőke: A Hókoma (mese)

© Karakas Erzsébet illusztrációja

Zalán és az anyukája hazafelé tartottak az óvodából. Épp a nagy, színes, vármászókás játszóteréről híres parkon vágtak át, amikor furcsa hangot hallottak. A középsős, kék kabátos kisfiú egy pillanatra megtorpant, de az anyukája húzta tovább. Sietett, mint mindig, s főképp télen, mert hideg van. És vacsorát is kell még főzni. Meg kiteregetni a ruhákat. És a mosogató, szóval csupa mami ügyek. Tovább olvasom...

Read More