Péter Tímea: Felhőjáték (vers)

© Figus Tomsics Anita illusztrációja

Milyen furcsa kusza felhő
Úszik fenn az égen?
Napsütötte fátyolfelhő,
Fehér folt a kéken.
És ez, Anya? Az is felhő,
Ott a messzeségben?
Az nem felhő, vattacukor,
Akárhogy is nézem!
Az sem felhő, csak hasonlít,
Királynak szakálla.
Ki meghúzza, jobb, ha tudja:
Büntetés vár rája.
Az pedig egy hercegnőnek
Csupa tüll szoknyája.
Szinte elvész a napsugár
Millió fodrába.
Követi az öreg juhász
Hófehér subába,
Mögötte az egész nyája
S komondor kutyája.
Az meg, nézd! Egy jegesmedve!
Mintha arra várna:
Megérdemelt vacsorája
Ugrana szájába.
Forgószél nagy tölcsére jön,
A medvénk nyomában,
Követi azt három pej ló,
A nap is csodálja.
Mögöttük egy menyasszonynak
Mérföldes uszálya.
Lehet földi halandónak,
Ennél szebb ruhája?
Az meg ott, pont mögötte
Egy hatalmas torta.
Tejszínhabnak, puha krémnek
Emeletes tornya.
Öreganyánk fehér tyúkja,
Botorkál nyomába.
Csőrét tátja, mintha éppen
Valamit kodálna.
Mi lehet ez, Édesanyám?
Víz cseppent ruhámra!
Nem más, mint egy esőfelhő!
Futás a szobába! Tovább olvasom...

Read More

Éles Anett: Hajnal (vers)

© Szeder Noémi illusztrációja

Napsugár hajlik,
csillan a téren,
megnyugszik lassan
árva levélen.
Harmaton játszik,
könnycseppnek látszik,
ahogy lecsordul,
lassan szerényen.
Öreg pocsolyából
visszakacsint,
száz szikra fénye
száll odakint. Tovább olvasom...

Read More