Brátán Erzsébet: Felhőtánc (vers)
Kutya rohan az égen,
nyúl szalad nyomában,
a kismalac csak nevet
habos párnájában.
Copfos lányok vígadnak,
repül a szoknyájuk,
körbe-körbe forognak,
táncot jár a lábuk.
Lovas léptet peckesen,
oly büszke magárra,
mintha mennyek hercege
lenne a barátja.
Ám egy szellő arra jár,
megtépázza kedvét,
s felhő-volta tovaszáll,
elnyeli a kékség.
Nincs se kutya, se egy nyúl,
se herceg, se lányok,
minden forma felborul,
felhők járnak táncot.
Értékeld az illusztrációt:
“Tíz éve írok meséket, verseket, ifjúsági irodalmat, spirituális írásokat, regényeket, novellákat, krimit, sci-fit, stb. Életem az írás, de olvasni is szeretek.
Szerzői oldalamon bővebben: https://www.facebook.com/ bratankonyvek/?ref=bookmarks”
Szerzői oldalamon bővebben: https://www.facebook.com/
(Brátán Erzsébet, az író)