Csider Sándor: Dióház (vers)
Égből a földre, fáról a fűbe
hull a dió.
Vedd a kezedbe, zárd tenyeredbe:
csöpp házikó.
Éldegél benne két kicsi törpe:
csodamanó.
Diómély csöndben, barna sötétben
játszani jó!
Van pici ágyuk, szép takarójuk
melegadó.
Szeretnéd látni? Házukat nyitni
mire való?
Ne törd fel, kérlek, higgy a mesének!
Hátha való!
Az író bemutatkozása:
Csider Sándor vagyok, közel negyven évig tanítottam a Berzsenyi Dániel Főiskolán, majd a Savaria Egyetemi Központban. Közművelődési szakembereket képeztem, hivatástudatuk erősítését szolgáltam.
Nyugdíjazásomat követően gondolataimat versekben is megfogalmazom. A Varázshegedű és az Álomút című köteteim szinte valamennyi korosztály számára hordoznak üzenetet. Gyakorta találkozom olvasóimmal. A gyerekeknek játékos-verses foglalkozásokat vezetek, a felnőttekkel a sorokban rejtőző titkokat kutatva szeretetről és boldogságról beszélgetünk
A valóságban az igazat, a szépet és a jót keresem és megjelenítésükre törekszem alkotásaimban. Szeretném, ha a tiszta gondolatok otthonra lelnének az olvasók szívében és tetteiben.