Lupsánné Kovács Eta: Tóparton (vers)
Csendes a tó, és partján a szálas
mocsári nádas, alvó világ.
Alszik a káka, alszik a sás is,
liliom szárán az apró csigák.
Mészvázból épült
házfala védi,
széltől is félti
a benne lakót;
lassabban jár ma,
nehéz a háza,
árnyéka védi
a csöpp utazót.
Partszéli gyékény szép buzogánya
őrt álló dárda, partra vigyáz,
szúnyog a lábát mossa a tóban,
ugrani készül a béka-vadász.
© Paukovits Martina illusztrációja
Értékeld az illusztrációt: 
(33 értékelés, átlag: 4,67 out of 5)
“Néhány éve írok verseket (nyugdíjas korom óta). Korábban számokkal dolgoztam, a költészetre alig jutott idő.
Megigéz a természet szépsége. Szeretem nézni az út menti fán üllő madarakat, a fűben nyüzsgő bogarakat… és papírra vetem az élményt. Így születnek gyerekverseim is.
Olvasni nagyon szerettem, Arany János mindig a kedvencem volt, de Márai Sándor, Nagy László, Wass Albert, és sokan tartoznak még a kedvenceim közé.
Több antológiában, irodalmi folyóiratban jelentek meg verseim. Részt vettem néhány megmérettetésen, volt ahol értem el helyezést, VI. III. I. és volt ahol semmit.
Legbüszkébb arra vagyok, hogy egy versemet beválogatták a Corvin Kiadó által kiadott iskolai antológiába, vagy a mini kötet, ahol szavak illusztrálnak képeket. Ide két versem is bekerült.
Regisztrálva vagyok pár verses oldalra. Verseim zöme a Poet.hu-n jelenik meg.
Kritikusaim az unokáim. Az ő ötletük nagyon fontos nekem.”
(a szerző bemutatkozása)