Matos Maja: Tél (vers)
Vastag az ágon
zúzmara bunda,
hol van az ősz már
senki sem tudja.
Szürke homályban
úsznak a kertek,
tarka madárkák
messzire mentek.
Hótakaróban
szunnyad a szél is,
medveként alszom
ágyamban én is.
Értékeld az illusztrációt:
“Matos Maja vagyok, nyugdijas pedagógus. Mivel gyermekverseket is írok, gyakran vagyok vendég, valamelyik óvodában. Főleg, ha verseimet mondják az apróságok. Versmondó versenyeken is sokszor, zsűritagként gyönyörködöm a szívemnek kedves gyerekek előadásában.
Örömmel újságolom, most jelet meg egy gyermekverseket tartalmazó kötetem.” (az író bemutatkozása)