Tátrai S. Miklós: Szeles mese (vers)

Megjelent: 2018. szeptember 2. Kategória: Tátrai S. Miklós, Vers

A hegytetőn, erdő szélén,
szélmalom áll magába’,
gazdája egy szeles molnár,
széldzseki a kabátja,
a nadrágja széllel bélelt,
sapkájában szélrózsa,
szélestalpú cipőjében
jár tizenhat év óta.

Szereti az erős szelet,
kedvence a vad orkán,
széldeszkáján széllovagol
a hosszú szélcsatornán.
Más sportban is jeleskedik,
széllapátja evező,
lapátosok versenyére
szélsebesen nevez ő.

Ha focizik, szélső hátvéd,
felkérik szélvédőnek,
játék közben Szél Ernővel
rengeteget évődnek.
Szél Ernő nem szeleburdi,
jól cselező széltoló,
olyan gyors, hogy nem kapják el,
senki sem lesz Szél-fogó!

A meccs után szélkeréken
visszatér a malomba.
Eresz alatt szélárnyékban
szélzsákok nagy halomba.
Tetejében nagy szélkakas
megtöri a szélcsendet,
szélhárfáját megpengeti,
szélcsengőjével csenget.

Találjad ki, hogy a molnár
ezek után mit művel!
Minden búzát megőrölnek
zúgó szélerőművel.
Mondhatod, hogy szélhámosság
lakik minden soromban,
pedig én csak széljátékot
játszottam otthonomban.

© Csapó Krisztina illusztrációja | facebook | instagram

 

 

“Szívesen írok gyerekeknek, felnőtteknek, meséket, verseket, novellákat. Több irodalmi pályázaton értem el helyezéseket, kaptam elismeréseket. Írásaim megjelentek nyomtatott és internetes lapokaban, mesekönyvekben, antológiákban, önálló novelláskötetemben.”

(a szerző bemutatkozása)