Tekse Antal: Bonifác, a medve (vers)
Háza előtt üldögélve
örvendezik Bonifác,
lesz a télen bőven mézünk,
jól virágzott az akác.
Málna, szeder úgy ragyogott
mint guruló galacsin,
összeszedte és eltette
medveasszony, Szerafin
Egy szekérnyi medvegombát
gyűjtött fiuk , Dömötör,
olyan nehéz volt a szekér,
alig bírta tíz ökör.
Nem látom a többi bocsot,
pedig van még vagy három,
biztos, hogy fenn üldögélnek
a cseresznyefaágon.
Úgy tele lett a kamrájuk,
még a polc is leszakadt,
elcsúsztak és a fenekük
a sok mézbe beragadt.
Gondolom, hogy csücsülgetnek
ott majd egész tavaszig,
addig, amíg a farkasok
a hideget elviszik.
© Kocsis Rózsa illusztrációja