Tekse Antal: Téli rege (vers)
Az erdő mélyén,
egy tisztás szélén
zörren a szél,
a bokor moccan
s a patak csobban,
itt van a tél.
Hallgat a szikla,
és a hegy orma
figyelve néz,
hópelyhet szór a
fákra, bokorra
egy hideg kéz.
A szél hajtűje
messze repülve
kóc-hajat bont,
ott lent a völgyben
és a berekben
hallgat a csend.
Itt van a tél és
a morcos szélvész
ablakot tár,
szólal a szarka
nyárra gondolva,
jaj milyen kár.