Varga Irén: A béka ebédje (vers)

Megjelent: 2018. június 17. Kategória: Varga Irén, Vers

Tavirózsa árnyékában
békacsalád élt egy várban.
A legifjabb legényke
legyet akart ebédre.

Békavári Bence ezért
egy levélen lógva henyélt.
Üldögélt a nap alatt,
hátha lesz egy jó falat.

El is telt így egy-két óra,
nézve fel egy pillangóra,
elmélkedve, búslakodva,
messze hangzott korgó gyomra.

Hallva ezt a béka mama,
éhes fiát szólongatta.
Hogy megtöltse a korgó gyomrot,
hazahívta a porontyot.

Mi az ebéd, mondd csak, Anyu?
Nagyon finom szúnyog ragu.
Elhúzta a száját Bence,
mert a ragut nem szerette.

Tanakodott magában,
mi lehet a kamrában:
Van-e vajon lárvalekvár,
vagy egy kicsi petemustár?

Ugyan-ugyan, mondd csak, Anyu,
tényleg nincsen más, csak ragu?
Ne húzd, fiam, az orrodat,
éhes béka nem válogat!

S fiát ezzel leteremtve
a tányérját telemerte.
Ült ott Bence, nézte, nézte,
anyja kedvenc csemetéje,

és titokban azt remélte,
előkerül csemegéje.
De nem volt ott más, csak ragu,
és szigorúan nézett Anyu.

Így hiába nem szerette,
visszaadni mégse merte.
A kanalát beletette,
S nagy duzzogva mind megette.

A végén így szólt: Figyelj, Anyu,
nem is olyan rossz a ragu!

© Császár Mihály illusztrációja

Varga Irén vagyok, Inci.
37 évesen lettem anyuka, és kislányom mellett kezdtem rímeket faragni, mert nagyon szereti a mondókákat, verseket, énekeket. Igyekszem mindig újabb és újabb dolgokat kitalálni, amivel szórakoztathatom őt.
A versírás mellett hobbim még a sütés és főzés is, nagyon szeretek tortákat készíteni és dekorálni (tortáim megtalálhatóak itt: inci-fincsi.hu).

(a szerző bemutatkozása)