Majranek Krisztina: Téli móka (vers)
Hull a hó és fehér a táj,
Domboldalon hóember áll.
Piros sálja szélben lebeg,
Répaorra fagyott, hideg.
Hull a hó és fehér a táj,
Domboldalon hóember áll.
Piros sálja szélben lebeg,
Répaorra fagyott, hideg.
Új sálat vett magának a természet,
Hófehéret, nem pirosat, s nem kéket.
Fehér lett a kabátja, a ruhája,
Így indult el a tavaszi nagy bálba.
Íme, ez az állatkert,
Nézzük, mi él benne, mert: