Bujáki Lívia: Dragó és Dóri (mese)
A mese meghallgatható itt:
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, a Lábujj-hegyen is túl, volt egyszeregy erdő. Tavasszal mindig énekeltek a madarak, játszottak az őzek, és a nap mosolyogva nézett be a fák közé, hogy láthassa a nyuszikat hemperegni a füvön.
Ebben az erdőben volt egy mélységes mély barlang. Itt lakott Dragó, a hétfejű sárkány. Dragó nagyon okos sárkány volt, sokat tudott az emberekről, de már régen nem rabolt királylányokat.
Dragót mindenki szerette az erdőben, mert nagyon segítőkész volt. Ha a medve megbetegedett, elment meglátogatni, még mézet is vitt neki, hogy minél előbb meggyógyuljon. Az őz születésnapján répatortát sütött, és ha rovarokat talált, félretette őket a sündisznónak.
Minden reggel, miután felébredt és megreggelizett, Dragó első dolga volt, hogy kitakarítsa az erdőt. A kirándulók nagyon sok szemetet hagytak maguk után, ami sokszor gondot okozott az erdő lakóinak. Dragó ezért nagyon haragudott a kirándulókra.
Egy tavaszi reggelen már épp végzett a takarítással, és sétálni indult, amikor sírást hallott. Meglepődött, hiszen abban az erdőben még senkit se hallott sírni.
– Ki sír itt? – kérdezte, miközben hét fejével egyre a zaj forrását kutatta.
– A nevem Dóri – hallotta a vékonyka hangot, és egy kislányt pillantott meg. Emberi számítás szerint olyan tizenkét év körüli lehetett. – Virágot akartam szedni az anyukám születésnapjára, de eltévedtem! – panaszolta. – Most hogyan megyek haza? – hüppögött, majd elővett egy papírzsebkendőt, és belefújta az orrát. Aztán a zsebkendőt se szó, se beszéd, jó messzire elhajította.
– Hiszen ez egy embergyerek! – ámélkodott Dragó. – Vajon milyen lehet az anyukája? Biztos kedves, ha egyszer virágot akar vinni neki. Az viszont csöppet sem kedves, hogy az erdő közepén szemetel. – tette hozzá gondolatban, majd a kislányhoz fordult. – Felvennéd, amit eldobtál? – figyelmeztette. – Most takarítottam ki.
Ezúttal Dórin volt a csodálkozás sora.
– Te takarítod ezt az erdőt?
– Bizony – bólogatott a sárkány. – Teljesen egyedül.
– Elég kemény munka lehet. – mondta Dóri eltöprengve. – Miért csinálod?
– Mert itt lakom – mondta Dragó. – És szeretem a tisztaságot. Mi lenne, ha odamennék a te otthonodba, és szanaszét szórnám a szemetet?
– Hát, az elég rossz lenne – válaszolta Dóri. – Anyukám valószínűleg nagyon haragudna, és többé nem jöhetnél el hozzám.
– Na, látod – biccentett Dragó. – Ha szemetelsz, többé te se jöhetsz el hozzám.
– De én nem is magamtól jöttem! – ellenkezett a kislány. – És haza akarok menni!
Dragó úgy tett, mintha nem hallaná. Elmélyülten bámulta a felhőket az égen. Dóri értette a ki nem mondott szavakat és elment, hogy felvegye az elhajított papírzsebkendőt.
A sárkány ezt látva egyből kedvesebb lett.
– Ne félj, haza fogsz menni – mondta neki, azzal maga után intette Dórit és elballagott vele a varjú fészkéhez.
– Krá, ő itt Dóri. Eltévedt az erdőben. Szüksége van a segítségünkre. Repülj néhány madárralaz Embervilágba, és keressétek meg az anyukáját, hogy haza tudjuk juttatni.
Krá nagyon szerette Dragót, és azonnal ráállt a dologra.
– Addig velem maradsz, jó lesz? – kérdezte Dragó.
Dóri nyomban megnyugodott és letörölte könnyeit. Nagyon örült, hogy a sárkány valóban segíteni akar neki.
Dragó és Dóri vidám napokat töltöttek együtt. A sárkány elvezette Dórit egy tisztásra, ahol csodálatos virágokra találtak. Később, míg Dragó egyik feje a répatortát vigyázta a sütőben, másik feje mesét mondott a kislánynak.
– Az én anyukám süti a legfinomabb csokitortát a világon! – közölte Dóri.
Dragó nem tudta, mi az a csoki, de buzgón bólogatott.
– Egy embergyerekről gondoskodni nem is olyan egyszerű – mondta Dragó. – Tiszta szerencse, hogy hét fejem van!
Dóri nevetett.
– Az én anyukámnak csak egy feje van, mégis mindent megcsinál!
Dragó nagyon kiváncsi lett Dóri anyukájára, és amikor Krá megérkezett a hírrel, hogy már tudják, hol lakik a kislány, úgy határozott, maga repíti haza Dórit. Így is történt.
Dóri anyukája megkedvelte Dragót, megtanította zoknit stoppolni és csokitortát sütni. Dóri sosem felejtette el, hogy a szemetet nem szabad csak úgy eldobálni. Ő és Dragó még mindig barátok, a kislány gyakran meglátogatja a sárkányt, aki már tud csokitortát sütni, zoknit stoppolni és nagyon segítőkész.
Ha arrafelé jártok, és eltévedtek, csöppet se féljetek, Dragó nektek is segíteni fog, hiszen ő a legjószívűbb sárkány az egész erdőben!
Illés Nóra illusztrációja