Horváth Anda: Kiscsiga és a fakopáncs (mese)

Megjelent: 2020. április 16. Kategória: Hangos mese, Horváth Anda, Mese

A mese meghallgatható itt: 

Kiscsiga lassan csúszva gyönyörködött a szép őszi napsütésben, amikor hirtelen halk, ütemes kopácsolásra lett figyelmes. Nagyon figyelt, vajon merről jön a hang, míg végül elindult az öreg diófa felé. Ahogy közeledett, egyre hangosabban hallotta a kopácsolást. Egyszer csak meglátott egy piros sisakos madarat, ahogy csőrével kopogtatja a fa törzsét. Kiscsiga nagyon megijedt, hogy ez a madár bántja az öreg diófát, ezért mérgesen odakiáltott:

– Ejnye, te madár, ne bántsd az öreg diófát!

A madár rápillantott Kiscsigára, majd tovább kopácsolt a fa törzsén. Kiscsiga egyre mérgesebb lett, és így folytatta:

– Nem hallod, te madár? Ne bántsd a fát!

A madár abbahagyta a kopácsolást, és így szólt:

– Hallom, amit mondasz. Engedd meg, hogy bemutatkozzak. Én vagyok a fakopáncs. A fák doktora vagyok.

Kiscsiga nagyon elcsodálkozott.

– Fakopáncs? A fák doktora? – kérdezte.

– Úgy bizony. Azt hitted, bántom az öreg diófát? – nevetett fel Fakopáncs.

– Igen, azt hittem. De mit jelent az, hogy a fák doktora vagy? – kíváncsiskodott Kiscsiga.

Fakopáncs bölcs mosollyal kezdett mesélni.

– Tudod, a fákon nem csak madarak élnek. Sok más élőlény lakik a fán, olyanok is, amiket a szemünkkel alig veszünk észre. Mint az apró hernyók, lárvák és bogarak. Ha sok van belőlük a fa törzsén, akkor a fa könnyen megbetegszik.

– Megbetegszik a fa? – kérdezte érdeklődve Kiscsiga.

– Igen – folytatta Fakopáncs. – Ha túl sok hernyó, lárva vagy bogár él rajta, mind felfalják a fa törzsét a kéreg alatt, elgyengítik, így nagy szélben vagy viharban a fa könnyen eltörik.

– Ó, az nagyon rossz lenne szegénynek! – szomorodott el Kiscsiga. – Hiszen nem tudna többé finom diót teremni. Nem tudna többé árnyékot adni a forró nyári napokon. És nem tudna többé otthont adni a madárfészkeknek.

– Pontosan így van! – helyeselt Fakopáncs. – Ha én megeszem a törzséről a hernyókat, lárvákat és bogarakat, akkor én jóllakom, a fa pedig egészséges marad. Mindkettőnknek jó lesz tehát.

– Tudod mit, Fakopáncs? Örülök, hogy te vagy a fák doktora! – kiáltott fel vidáman Kiscsiga. – Vigyázz minden fára!

– Rendben van, Kiscsiga, így fogok tenni.

Azzal Fakopáncs folytatta a kopácsolást és a falatozást, Kiscsiga pedig nagyon boldog volt, hogy megismerhette a fák doktorát.

illusztráció: Kutyifa Ágnes