Illés Adrienn: Gizi és Guzi meg a tűzoltás (mese)

Megjelent: 2019. december 13. Kategória: Illés Adrienn, Mese

Hanna, az óvodás kislány az egyik barátjától, Mátétól kapott ajándékba egy meseszép rajzot.

– Nézzétek! – mutatta játékainak. – Ez egy házikó, amiben egy kisegér lakik. Ez pedig egy tűzoltóautó, hogyha kigyulladna a ház, akkor a közelben legyen a segítség!

Alaposan szemügyre vették a képet, majd elbúcsúztak a kislánytól, aki óvodába ment.

A gyerekszoba lakói kitalálták, hogy bújócskázni fognak. Éppen Gizi, a vörös hajú rongybaba volt a hunyó, amikor Guzi, a plüss barnamedve elbújt a kisasztalon, Máté rajza mellé. Hangos sikítás, visítás töltötte be a szobát, ha a rongybaba megtalált valakit. A barnamedvére lelt rá legutoljára, ő mélyet dörmögött. 

Éppen másztak le az asztalról, amikor ismét visított valaki. A játékok értetlenül néztek egymásra, mert Gizi már mindenkit megtalált.

– A házból jön a visítás! – röppent a rajz felé a színes lepke.

A vihogó majmok felkapták a papírt, s letették a padlóra.

A képen, a ház tetejéből élénk színű füst csapott fel, majd egy segélykiáltást hallottak.

– Segítség!

– Hol vagy?- kérdezte Guzi.

– Itt vagyok! – szaladt ki a házból a benne lakó kisegér. – Kigyulladt az otthonom! Még szerencse, hogy Máté iderajzolta a tűzoltóautót!

A szürke kisegér gyorsan odaszaladt a piros tűzoltóhoz, letekerte róla a tömlőt, s beindította a gépet.

Ám nem volt benne víz.

– Most mi lesz velem? – cincogta riadtan az egér. – Nem rajzolt bele vizet!

– Ceruzák! Gyertek gyorsan segíteni! – brummogott a barnamedve.

A színesceruza-készlet pedig gyorsan leugrott az asztalról.

– Vizet kell rajzolni a tűzoltóba! – sürgette őket a faló.

– De a már elkészült autóba nem tudunk rajzolni! – kopogott a kék színű ceruza.

– Leég a házam! – futkorászott rémülten a kisegér.

– Akkor rajzoljatok a ház fölé esőfelhőket! – mutatott mancsaival a lapra Guzi.

A ceruzák gyorsan munkához láttak. Óriási sötét felhőt bodorítottak a lapra.

– Úgy zuhogjon belőle az eső, mintha dézsából öntenék! – hápogta a pancsoló kacsa.

A szakadó eső néhány pillanat alatt eloltotta a tüzet. Ekkor a radír gyorsan leradírozta a felhőt.

– Köszönöm nektek! – hálálkodott az elázott szürke egérke a lapon.

– Igazán nincs mit! – felelték a lap köré gyűlt játékok.

– Nem is tudom, mi lett volna a szép házammal, ha nem segítetek! – cincogta.

– Egy kis napocska meg egy bárányfelhő azért jól festene ezen a képen – mondta a sípoló papagáj.

– Meg is száradnál a napon – mosolygott a színes lepke.

A ceruzák rajzoltak egy hétágra sütő napot és egy fidres-fodros bárányfelhőt.

A kisegér bundája hamar megszáradt. Elköszönt a játékoktól, s visszament a házába rendet tenni a tűzoltás után.

Hanna, amikor kezébe vette a rajzot, nagyot kacagott.

– Sokkal szebb a rajz a nappal és a felhővel!

Vele kacagott Gizi, a rongybabája.

Tajta Bernadett illusztrációja