Sylvie Eaton: A Tavasztündér kiszabadítása
Mézfaló, a barnamedve éhesen és álmosan ébredt, és kilépve barlangjából meglepetten vette tudomásul, hogy mindent hótakaró borít. Megdörzsölte a szemét, és nem értette, mi folyik itt. Emlékei szerint most tavasznak kellene lennie. A rigók édes énekére kellett volna ébrednie, a tavaszi virágok pompás illatára, napsütéses reggelre, és egy hatalmas adag mézre. Ehhez képest hideg volt, fázott, és legszívesebben aludt volna még egy keveset.