Donnert Károly: A kis lángoscsillag (mese)
A mese meghallgatható itt:
A mese meghallgatható itt:

Láng Andrea illusztrációja
A vers meghallgatható itt. Elmondja S. Károly (7 éves):

© Figus Tomsics Anita illusztrációja
Nyári éjjel, csillagok…
Nyári éjjel kint vagyok,
Fenn az égen csillagok…
Lefekszem a nedves fűre,
Csillagfény hull rám s a földre!

Kondora Beáta illusztrációja
Anna Karácsonyra egy gyönyörű plüsscsillagot kapott a szüleitől, amelyen csak úgy ragyogott a csillámpor, ha a fény felé fordította. Két halványkék gombszeme volt, szája pedig barátságosan mosolygott kis gazdájára.

© Feles Krisztina illusztrációja
Holdvilág, holdvilág,
földre esik fénye,
belőle nő holdvirág,
szép álom reménye.

Az illusztráció a szerző nyereménye, a Tündérrózsa Kézműves Műhely alkotása
A mese (felolvasva) meghallgatható itt:
Hol volt, hol nem volt, túl a Föld peremén, a naplemente szomszédságában, ott, ahol a Hold karéja fénylik, élt egy öreganyó. Egyedül volt, nem volt senkije a világon. Azaz, hogy mit is beszélek! Az ő gyermeke volt az ég minden csillaga. Ismerte valamennyit: a kicsi fényeset, a nagy sárgát, a halványkéket… mindnek tudta a történetét. Egy napon azonban ismeretlen csillag tűnt fel az égen. Fekete volt, egy sötét pont a csillagokkal szórt égen.