© Figus Tomsics Anita illusztrációja

Kis dió, nagy dió! Diót szedni hű, de jó!
Vödör, kosár megtelik, mind felszedjük estelig.
Kis dió, nagy dió! Diót szedni hű, de jó! Tovább olvasom...

© Nagypál István illusztrációja | facebook | instagram

Égből a földre, fáról a fűbe
hull a dió. Tovább olvasom...

Illusztrálta © Markó Anita

Ködbe borult a nyári táj,
ősz apóka felébredt már.
Felhőpaplant jól kirázza,
dér hullik most minden házra. Tovább olvasom...

© Vezekényi Fanni illusztrációja | web | mail

Régi asztal, kopott fiók,
aranybarna, kövér diók,
dióhéjtól barna ujjak,
hangyák, pókok szertefutnak. Tovább olvasom...

© Sulyok Ágnes illusztrációja

Apró kis kert közepében
éldegélt egy mákgubó,
mákgubóban sokan laktak,
több mint tízezer lakó;
szó, szó, kopogó, kicsi volt a házikó. Tovább olvasom...

Illusztrálta: © Tóka Anita

Hogyha itt az ősz,
nevetek nagyot,
és a piros almámba jól
beleharapok.
Az alma után
szőlőt is eszem,
ha fúj a szél, én akkor is
vígan szemezem.
Hullik a levél,
potyog a dió,
nagy szemekkel reám nevet
a sok mogyoró.
A szilva kacsint,
körte mosolyog,
mind megeszem és az után
fürgén szaladok.
Hogyha itt az ősz,
azért nevetek,
mert a finom gyümölcsöktől
erősebb leszek. Tovább olvasom...

Demeter Kornél illusztrációja

Volt egyszer egy dióm,
én voltam az őre,
aztán meguntam és
kitettem egy kőre. Tovább olvasom...