Juhász Magda: Őszre fordult (vers)

© Erdélyi Zsuzsi illusztrációja
Őszre fordult,
nagyot mordult
felettünk az ég,
ijedtükben
összebújtak,
tyúkok és csibék.
© Erdélyi Zsuzsi illusztrációja
Őszre fordult,
nagyot mordult
felettünk az ég,
ijedtükben
összebújtak,
tyúkok és csibék.
© Deák Eszter illusztrációja
Esik az eső,
és mintha fázna,
víg csárdást jár a
pántlika lába.
Zsenge levélke
tenyerét tartja,
szelíden gurul,
a vízcsepp rajta.
Búzaszem pattan,
dárdáját nyújtja,
bő termést ígér
az égnek kútja.
Táncol az eső,
ébred az élet,
fuvolát fújnak
szellőlegények.
© Forró Margit illusztrációja
Egy csiga, két csiga, sok csiga mászik,
almafa ágboga csöndesen ázik.
Illusztrálta © Bodonovich Márti (m’ARTás) | facebook.com/mARTasfestmenyek | martasfestmenyek.hu
Történt egyszer, hogy még a szokásosnál is forróbb napra virradtak Smaragd-sziget lakói. A házak fehér falai már a reggeli órákban szikráztak az erős napfényben. Az időjárás egyre nagyobb nyugtalansággal töltötte el a sziget lakóit: hosszú hetek óta nem esett egy csepp eső sem. A nap minden reggel felkelt és végigperzselte a földet. Az emberek félni kezdtek, hogy kiégnek a növények és nem lesz termés, amelyet learathatnak. Ivóvízből is nagyon kevés volt már, és bár a szigetet minden oldalról körbevette a tenger, annak vizét mégsem ihatták meg, hiszen sós volt.
© Tóth Tímea Kitti illusztrációja
Ragyog a napfény,
csillan a villám,
tófelszínt fodroz
játékos hullám.