© Vajda-Kovács Ágnes illusztrációja

A mese (felolvasva) meghallgatható itt: Tovább olvasom...

© Fodor Tünde illusztrációja

A kisfiú a feldíszített karácsonyfa előtt állt, és mély áhítattal a szemeiben a csillogó üveggömböket fürkészte. Egy varázslatos világ tárult elé. Ha egy kicsit jobbra fordította a fejét, a vörös díszeken végigsiklott a lámpa fénye, és bearanyozta őket; ha pedig balra fordult, az ezüstszínű sújtás vetett árnyékot rájuk. Olyanok voltak, mint az izzó tűzgolyók, amelyekre fagyos zúzmarát hintett Tél apóka. Tovább olvasom...

© Dömötör Szilvia Luca illusztrációja

Robi apukája egy szép kora reggelen kiugrasztotta Robit az ágyból. Reggelizni sem engedte, ahogy felöltözött, azon nyomban begyömöszölte a terepjáróba. Tovább olvasom...

Kondora Beáta illusztrációja

Anna Karácsonyra egy gyönyörű plüsscsillagot kapott a szüleitől, amelyen csak úgy ragyogott a csillámpor, ha a fény felé fordította. Két halványkék gombszeme volt, szája pedig barátságosan mosolygott kis gazdájára. Tovább olvasom...

© Béres Kata illusztrációja

És ma is megtörtént! Már másodszor! Tovább olvasom...

© Androsch Mónika illusztrációja

Hatalmas kapás volt, Robi úszója, mint egy kis torpedó tűnt el a tó vizében. Boldogan felkapta a horgászbotját, de rögtön érezte, hogy ebből nem lesz nagy hal. Tényleg csak egy apró törpeharcsa volt. „Nagy kapás, kis hal” – gondolta Robi mérgesen, és nekiállt kiszabadítani a horgot a hal szájából. Tovább olvasom...

A szerző illusztrációja

Réges-régen, még sokkal azelőtt, hogy az égig érő fák megtanultak beszélni, élt egy különös manó a Rengeteg erdő mélyén. Hosszú csíkos sapkáját a földön húzta, nagy pocakja kedvesen gömbölyödött, az orra pedig leginkább egy bimszli-bumszli nagy krumplihoz hasonlított. Tulajdonképpen nem sokban különbözött azoktól a manóktól, akikkel eddig találkozhattál; leszámítva persze azt, hogy tetőtől talpig teljesen átlátszó volt. Úgy bizony, s ha nem hiszed, mutatok róla egy képet, így ni: Tovább olvasom...