Hepka Judit: Csupaszív Zsófi (mese)

© Vajda-Kovács Ágnes illusztrációja
A mese (felolvasva) meghallgatható itt:
© Vajda-Kovács Ágnes illusztrációja
A mese (felolvasva) meghallgatható itt:
© Fodor Tünde illusztrációja
A kisfiú a feldíszített karácsonyfa előtt állt, és mély áhítattal a szemeiben a csillogó üveggömböket fürkészte. Egy varázslatos világ tárult elé. Ha egy kicsit jobbra fordította a fejét, a vörös díszeken végigsiklott a lámpa fénye, és bearanyozta őket; ha pedig balra fordult, az ezüstszínű sújtás vetett árnyékot rájuk. Olyanok voltak, mint az izzó tűzgolyók, amelyekre fagyos zúzmarát hintett Tél apóka.
© Dömötör Szilvia Luca illusztrációja
Robi apukája egy szép kora reggelen kiugrasztotta Robit az ágyból. Reggelizni sem engedte, ahogy felöltözött, azon nyomban begyömöszölte a terepjáróba.
Kondora Beáta illusztrációja
Anna Karácsonyra egy gyönyörű plüsscsillagot kapott a szüleitől, amelyen csak úgy ragyogott a csillámpor, ha a fény felé fordította. Két halványkék gombszeme volt, szája pedig barátságosan mosolygott kis gazdájára.
© Béres Kata illusztrációja
És ma is megtörtént! Már másodszor!
© Androsch Mónika illusztrációja
Hatalmas kapás volt, Robi úszója, mint egy kis torpedó tűnt el a tó vizében. Boldogan felkapta a horgászbotját, de rögtön érezte, hogy ebből nem lesz nagy hal. Tényleg csak egy apró törpeharcsa volt. „Nagy kapás, kis hal” – gondolta Robi mérgesen, és nekiállt kiszabadítani a horgot a hal szájából.
A szerző illusztrációja
Réges-régen, még sokkal azelőtt, hogy az égig érő fák megtanultak beszélni, élt egy különös manó a Rengeteg erdő mélyén. Hosszú csíkos sapkáját a földön húzta, nagy pocakja kedvesen gömbölyödött, az orra pedig leginkább egy bimszli-bumszli nagy krumplihoz hasonlított. Tulajdonképpen nem sokban különbözött azoktól a manóktól, akikkel eddig találkozhattál; leszámítva persze azt, hogy tetőtől talpig teljesen átlátszó volt. Úgy bizony, s ha nem hiszed, mutatok róla egy képet, így ni: