Tekse Antal: Havas vers (vers)

Illusztrálta © Tóth-Burzuk Ilona (Bicu)
Év végére lassan
elbágyad az ég,
fakult ragyogásban
csillog a vidék.
Illusztrálta © Tóth-Burzuk Ilona (Bicu)
Év végére lassan
elbágyad az ég,
fakult ragyogásban
csillog a vidék.
© Tóth Tímea Kitti illusztrációja
Csodapalota üvegből,
benne van vagy száz tükör.
Jéghidegben hallgat minden,
napfény-árnyék tündököl.
Holdvilág, napsugár,
ezüstszilánk, aranyvár.
Jeges kéz alkotta,
drágakővel kirakta.
Hókristályok, csillagok,
gyémántszárnyú angyalok!
© Tóth Tímea Kitti illusztrációja
Fut a szán szaporán, hűvös az este,
csak a hó vacsorám, jégfoga-ette.
© Ocskai Gabriella textilképe
Az Ősz fogta kiskosarát, teletöltötte zamatos almával, illatos körtével és mézédes szőlővel, azután magára terítette horgolt vállkendőjét, majd lassú léptekkel útra kelt. Amerre járt, aranysárga ruhába öltöztek a fák, a szellő hárfán muzsikált és táncra hívta a faleveleket. Egyre hűvösebbre fordult az idő, amikor szembetalálkozott bátyjával, a Téllel. Néhány kedves szót váltottak, azután elbúcsúztak egymástól.
Húzza a fákat az északi szél,
metszi az ágat a jégcsap, a dér.
© Németh Szilvia – Nészi illusztrációja | Instagram: neszi.art
Hull a hó és fehér a táj,
Domboldalon hóember áll.
Piros sálja szélben lebeg,
Répaorra fagyott, hideg.
© Gebhardt Nóra illusztrációja
A decemberi napocska gyenge sugarai kifésülték az erdő kócos, lombtalan haját. Lassan ébredt minden. Halkan zörrent az avar, ahogy megnyíltak az apró odúajtók, s mint parányi fekete pontok, bepöttyözték a fák törzsét a szimatoló orrocskák.