Váczi B. Nikoletta illusztrációja

Volt egyszer, hol nem volt, az Üveghegyen túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy csodaóvoda. Piros tetejű, takaros kis házikó, csillogó ablakszemekkel. Udvara nem volt nagy, de jól elfért rajta csúszda, homokozó, játékházikó. A kerítése mentén kesze-kusza bokrok nyújtottak remek búvóhelyet a gyerekeknek. De nem ezektől lett csodaóvoda az óvoda, hanem a játékházikó mellett álló vén diófától. Mindjárt el is mondom, hogy miért. Tovább olvasom...

A szerző illusztrációja

A vers meghallgatható itt: Tovább olvasom...

az illusztrációt “Juneliline” készítette.

A vers felolvasva meghallgatható itt: Tovább olvasom...

© Vajda-Kovács Ágnes illusztrációja

A mese (felolvasva) meghallgatható itt: Tovább olvasom...

© Szitnyai Krisztina illusztrációja

Ádám szomorúan ült a kispadon az öltözőben. A többiek mind a sorban álltak, de ő még nem volt kész, pedig szőke fürtjei már a sapka alól kandikáltak ki. Elszontyolodott a gondolatra, hogy megint a sor végére kell állnia, és Tomi sem várta meg, a legjobb barátja már Zsófi kezét szorongatta. Tovább olvasom...

© Izsák Emese illusztrációja

Fülöpke óvodába jár, mint minden ötéves. Reggelente felöltözik, megeszi a reggelijét, alaposan fogat mos, és indul is Erzsike nénihez és Gabi nénihez a Szivárvány óvodába. Itt aztán boldogan várja, hogy megérkezzenek kedves kis cimborái. Tovább olvasom...

Illusztrálta: © Sajó Bori www.sajobori.hu facebook.com/sajobori

Jártam egyszer egy óvodában, amely nagyon, nagyon messze van innen. Képzeljétek el, hogy ebben az óvodában élt a jóságos Láva Szörny. A gyerekek nevezték el így, mert olyan piros volt, mint egy nagy, fortyogó lávakupac. De nem volt gonosz, sőt! Nagyon jólelkű volt. Tovább olvasom...