Csáktornyai Katalin: Őszi eső (vers)

© Takács Tímea illusztrációja
Álmos vagyok! – szólt a fa,
és kócos haját megrázta.
Szélbe fulladt színes éke,
messze szállt a sok levélke.
© Takács Tímea illusztrációja
Álmos vagyok! – szólt a fa,
és kócos haját megrázta.
Szélbe fulladt színes éke,
messze szállt a sok levélke.
© Takács Tímea illusztrációja
Szeptember vége van, reggelente hűvös, párás az idő. Nyirkos, kellemetlen ködöt lehel a kiskert. Fázom. Nyáron, mikor szinte szédülök a melegben, jó lenne letenni magam mellé ünnepi, zöld palástomat. Most szeretném magamon tartani, beleburkolózni, hogy ne dideregjek, de nincs választás. Furcsa az élet…
© Karakas Erzsébet illusztrációja
A vers meghallgatható itt:
A mese felolvasva meghallgatható itt:
© Takács Tímea illusztrációja
A mese a szerző előadásában meghallgatható itt:
Csáktornyai Katalin illusztrációja
A mese (felolvasva) meghallgatható itt:
© Tóth Tímea Kitti illusztrációja
A vers meghallgatható itt: