Nagy János: Álomtündér (vers)

Láng Andrea illusztrációja
Nap sugara aranyszárnyon repül feléd,
játszik neked mesébe írt álomzenét,
tündér oson fényruhában a ház fölött,
pajkos kedvvel a kéménybe beköltözött.
Láng Andrea illusztrációja
Nap sugara aranyszárnyon repül feléd,
játszik neked mesébe írt álomzenét,
tündér oson fényruhában a ház fölött,
pajkos kedvvel a kéménybe beköltözött.
Láng Andrea illusztrációja
A vers meghallgatható itt:
Csáktornyai Katalin illusztrációja
A mese meghallgatható itt:
A nyomtatható színező Szentesi-Kiss Edina illusztrációja.
A mesét felolvasva meghallgathatjátok itt:
© Győr Henrietta illusztrációja
Álmomban egy tündért láttam,
repült, táncolt tündérszárnnyal,
pörgött, forgott, nevetett,
átfestette az eget.
© Androsch Mónika illusztrációja
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl és az Üveghegyen is túl, volt egy kis sziget, amelynek Szívország volt a neve. Ezen a szigeten élt egy boszorkány. Úgy hívták, hogy Sztella. Sztellának két jóbarátja volt: Néró, a beszélő fekete macska és Emma, a jószívű kis tündér.
© Dani Orsi illusztrációja
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy manó, akit a tündér- és manótársadalom egyszerűen csak Unatkozó Boldizsárnak nevezett. Ezt a nevet azért aggatták rá, mert szegény folyton csak unatkozott. Minden tündérnek és manónak megvolt a feladata. Mindenki talált magának megfelelő elfoglaltságot, Boldizsár pedig állandóan arra hivatkozott, hogy ő is azt akarja csinálni, amit a többiek, csak mindig megelőzik őt.