Pap-Tuka Boglárka: Vihar előtt, vihar után (vers)

© Tóth Tímea Kitti illusztrációja
Ragyog a napfény,
csillan a villám,
tófelszínt fodroz
játékos hullám.
Éles Anett: Hajnal (vers)

© Szeder Noémi illusztrációja
Napsugár hajlik,
csillan a téren,
megnyugszik lassan
árva levélen.
Harmaton játszik,
könnycseppnek látszik,
ahogy lecsordul,
lassan szerényen.
Öreg pocsolyából
visszakacsint,
száz szikra fénye
száll odakint.
Lesetár Dávid: A vízitündér (mese)

© Németh Szilvia – Nészi illusztrációja
Fent a messzi északon, Norvégiában állt egy piciny falu. Ez a falu egy kis tó mellé épült. A tó különleges volt, hiszen az emberek sosem jártak oda horgászni, csónakázni vagy fürödni. Hogy miért nem? Mert bizony ez egy varázstó volt. A falubeliek így hát tiszteletben tartották, és nem háborgatták.
Bothné Madarász Csilla, valamint Kende és Dömi: Csipp-csepp mondóka (mondóka)
Kállay Sándor: Zápor (vers)

Száz kicsi felhő
úszik az égen,
száz kicsi szellő
kergeti éppen.
Száz kicsi lepke
nézi kacagva,
hajlik a fűszál,
porszemek rabja.
Kurczina Terézia: Eső után (vers)
Eső után rét füvén
pilleszárnyon, könnyedén
hajlong egy szép tündérlány,
ruhácskája szivárvány.