Bódai-Soós Judit: Rigódalos álom (vers)

Blázy Zsuzsanna illusztrációja

Dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti, dó.
Így fütyül a fán a rigó.
Mi, ré, dó, dó, szó, lá, szó, mi.
Táncot rop a fürge póni.
Mi, lá, ti, dó, ti, dó, lá, szó.
Álomvilág: sziporkázó.
Ré, mi, ré, lá, szó, lá, szó, ti.
Minden vidám és baráti.
Szó, ti, dó, ti, fá, fá, mi, ré.
Szeretet ül szívünk köré.
Szó, mi, dó, ré, dó, mi, ré, ti.
Lelkünket égi fény védi.
Dó, ré, dó, lá, dó, szó, mi, fá
Legyen álmunk valódivá!
Dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti, dó.
Így fütyül a fán a rigó. Tovább olvasom...

Read More

Szipőcs Ildikó: Zenekar (vers)

© Takács Tímea illusztrációja

Csendül a csengő, pendül a húr,
dübörög a dobszó, víg zene szól.
Játszik a fuvola meg a klarinét,
zongora hangja árad szét.
Brummog a bőgő, harmonika zsong,
messzire hangzik, szól a doromb.
Zúgnak a hegedűk, szárnyal a dal,
egyszerre játszik az egész zenekar!
Táncol a rét is, hajlik a nád,
vedd fel a pörgős tüll szoknyád!
Kör közepén a lányok járják,
gyorsan megleli mind a párját.
Vége se hossza nincsen a táncnak,
míg csak a lábuk el nem fárad.
Hajnalig zeng a dallam, az ének,
vígan játszanak a zenészek… Tovább olvasom...

Read More

Rumy Ágnes: A szerenád (mese)

© Nagy Éva illusztrációja (elérhetőség: Nagy Éva nagy.eva1989@gmail.com)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy legény. Ez a legény becsületes foglalkozását tekintve zenész volt, muzsikus, és volt neki egy csodaszép mesterhegedűje. Szép barna, fényesre lakkozott hangszer volt, áramvonalas testtel, karcsú nyakkal és szépen ívelt csigával. Faragása, csiszolása mestermunka volt. Húrjait nem régen cserélte, így azok is friss, üde csengésűek voltak. A legény nagyon ragaszkodott hegedűjéhez, magával vitte mindenhova, ahová ment. Tovább olvasom...

Read More