B. Mihály Csilla: Csendes mese (vers)
Hold világa hintaágy, szép ezüstfonál,
leng az éjbe szőtt mesén, fénye füstopál,
szél hever hanyatt ölén, langy esőnyomon,
nézi, mily csibész a csend, háztetőn oson.
Leskelődni majd a tárt ablakon belép,
fosztogatja álmaid foszladó zsebét
ámuló fehér falak közt, amíg matat,
kint az éj ruhája is lopva felhasad.
Szép ezüstfonál rezeg, selyme oly hamar
szétszakadt, szökell a szél, dallamot kavar,
kék derű a pirkadat járatán az úr,
szól a kiskakas, s a csend ágy alá lapul.
© Lukácsy Anikó illusztrációja