Bujáki Lívia: A csillagló (vers)
A vers meghallgatható itt. Elmondja Stefán Károly (7 éves):
Este, ha látom
futni az égen,
véle a szívem is
égbe szalad,
és milliószor
visszaidézem,
míg csak a dombokon
ébred a nap.
Szép deli hátát
lenge sörényét,
büszke fejét, mit az
égbe emel,
és oda vágyom
én is az égbe,
és sose, én sose
érhetem el?
Ámde ha egyszer
jő a sötétség,
s távol az estike
illatozik,
megragadom csak
lenge sörényét,
s feljutok én is a
csillagokig.