Dobay Katalin: Mezei mozaik (vers)
Nyár
Kék ég, zöld ár,
pipacs határ.
Égen felleg,
fecske illeg.
Méhek járta
aranytábla,
vadnyulat rejt
sövény ága.
Ősz
Hűs éj, lomb ár,
ónos határ.
Füstszín felleg,
kisnyúl reszket.
Szelek járta
rőt barázda,
erdők alján
vadak álma.
Tél
Zord ég, jégár,
deres határ.
Ólmos felleg,
havat sejtet.
Egérjárta
ezüst tábla,
róka surran
nyúl nyomába.
Tavasz
Kék ég, fényár,
zsenge határ.
Bárányfelleg
szelet kerget.
Madárlátta
rét virága,
szivárványt nyit
a világra.
Illusztrálta © Varga A Marika, MAYA