Dudás Éva: Vers-morzsák (vers)
Ugrálnak a verebek,
Sáros utca, meredek,
Befagyott a pocsolya,
Nincsen rajtuk korcsolya.
Így mennek az óriások,
így mennek a törpék,
egyenesek, fahasábok,
pici ágak, görbék.
Szél fújja a falevelet,
Jó meleg nyár, isten veled,
Hajladozik fű, fa, erdő,
Fejünk felett mérges felhő.
Béka vagyok, brekeke,
Béka-szülők gyereke,
Ugrok sásra, ugrok nádra,
Elmerülök a mocsárba’.
Biciklimnek nincs kereke,
mégis elgurulok vele,
nincsen rajta csengő se,
felmegyek a felhőbe.
Szöcske vagyok, ugrálok,
fű, fa,bokor, mély árok,
velem ugrik sáska, tücsök,
levél szélén lecsücsülök.
Vízi malom kereke,
lisztes molnár, gyere be,
megőröljük a magot,
sütünk kiflit, jó nagyot.
Zsiki-zsuku, zakatolok,
a városban így cammogok,
hegyen-völgyön száguldozok,
óvatosan lefékezem,
Budapestre megérkezem,
Anya-Apa örül nekem.
Tóth Alexandra illusztrációja