Éles Anett: Rosszkedvű lett a nap (vers)
A vers meghallgatható itt:
Rosszkedvű lett a nap,
felhő mögé elbújt.
Megsértődött vajon?
Vagy netalán feldúlt?
Szürke felhőpaplant
a nyakába húzta,
sötét felleg borult
égi vándorútra.
Még csak kis fénycsíkot
sem dobott a Földre,
zúgott-morgott az ég,
torkát köszörülte.
Morcoskodott a nap,
nem akart kibújni,
puha-pihe ágyban
akart még lapulni.
Eső kopogtatott
szelíden a fákon,
leveleket fésült
nyújtózkodó ágon.
Kíváncsi lett a nap:
“- Mi zajlik itt, kérem?
Mi nem hagy pihenni
idefent az égen?”
Kilesett egy résen,
pislogott őkelme,
esőtáncot most már
messziről figyelte.
Színes hidat bontott
fénylő aranyából,
és a nap lecsúszott
az égi világból.
Cirógatott mezőt,
földig ért a lába,
milliónyi szikra
szaladt még utána.
Felvidult hát a nap,
ezer színt talált ott!
Szíve beragyogta
az egész világot!
Csáktornyai Katalin illusztrációja