Fecske László: A száguldó kerékpár (vers)
A vers meghallgatható itt. Elmondja Stefán Károly (7 éves):
Van nekem egy kerékpárom.
Úgy repül az, mint az álom.
Hajtom nappal, hajtom éjjel,
hajtom teljes szenvedéllyel.
Tekerem, hisz azért vettem.
Ma én is nagymenő lettem.
Szép kerékpár, ritka fajta.
Klassz érzés utazni rajta.
Minden reggel korán kelek,
s a templomig eltekerek.
Jó érzés ez lábnak, kéznek,
az emberek furán néznek.
Óvatosságra intenek,
de én bátran legyintgetek,
hisz már kilencéves múltam.
De most sírok… mert felborultam.
Váczi B. Nikoletta illusztrációja