Francsovics Judit: Nagyanyó (vers)
A vers a szerző felolvasásában meghallgatható itt:
Drága nagyanyókám a haját
mindig kontyban hordja.
Olyan fehér, olyan puha,
mintha bárányfelhő volna.
A szeme olyan tiszta fényű,
az ég kékje köszön vissza benne.
A mosolya, mintha maga
az éltető napsugár lenne.
Drága nagyanyókám!
Tudom, hogy az Isten
téged nagyon szeret!
Hisz láthatod te is:
rólad mintázta az eget.