Gyarmati Kata: Ősz (vers)
Vége a nyárnak, hűvös az éjjel,
kurta a nappal, spórol a fénnyel.
Ősz ecsetétől sárgul az erdő,
oly sok a munka, szorgos a festő.
Fákon a zöldet elmaszatolja,
tölgy levelét meg összesodorja.
Kéri a felhőt, hozza a záport,
rozsdaszínűvé mossa a távolt.
© Tóth Babett illusztrációja
Értékeld az illusztrációt: 
(34 értékelés, átlag: 4,26 out of 5)
“Gyarmati Katának hívnak, öt éve foglalkozom az írással. Főleg gyermekeknek írok verset. Nagyon szeretem az időmértékes verselést, csengő-bongó ritmusát talán jobban meghallja a kis közönség. Hobbim az írás, remélem, egyszer több is lesz belőle.” (a szerző)