Jáger László: Tanulságos mese pondrógyerekeknek (vers)
A csenevész televényben
három pondró sündörög,
süni halad el felettük,
éppen, mikor mennydörög.
Megijed a zivatartól
sünike, így bekopog:
engedjetek be, ha kérem,
az eső már rám csorog!
Jószívű a három pondró
beengedi őkelmét,
se ne ázzon, se ne fázzon,
víz se mossa a bőrét.
Vihar tombol, eső kopog,
égen villám cikázik,
sün ezzel már mit sem gondol,
nem ázik és nem fázik.
Ahogy jött a nyári vihar,
el is vonul hirtelen,
éhes vagyok – mondja a sün –,
a pondrókat lenyelem.
Tele hassal indul útra,
elégedett szerfelett:
nem is ázott, nem is fázott,
s bendője is tele lett.
Ezért, hogyha bekopogna
sün nálad, ha arra jár,
akkor nyissál neki ajtót,
ha van rajta – szájkosár!

Illusztráció: Sztojka Nikolett
Értékeld az illusztrációt:
“Kilencunokás nagypapa vagyok, kell ennél több, jobb bemutatkozás?”
(a szerző bemutatkozása)