Juhászné Bérces Anikó: Családi teadélután (vers)
Édesapa tüzet rak,
duruzsol a kályha,
pitteg-pattog a hasáb,
lobog a tűz lángja.
Kinn a tél és a hideg,
hóember nem bánja,
de a gyerek, ha kimegy,
megfázik a lába.
Kellemes hát belépni
a fűtött szobába,
gémberedett kis testét
a meleg átjárja.
Jólesik most egy tea,
felmelegít nyomban,
anya főzte, süteményt
tálal mellé gyorsan.
Meghitt percek, szeretnek,
milyen jó érezni,
édes otthon melegét
nem pótolja semmi.

© Vadász Mária Magdolna illusztrációja