Juhászné Bérces Anikó: Köszönet a méhecskéknek (vers)
A vers felolvasva meghallgatható itt:
Virágzó rét, fa meg bokor,
illatával kecsegtet,
csábító a virág kelyhe,
mélyén nektárt csepegtet.
Jól tudják ezt a méhecskék,
csak a napfényre várnak,
s szirmot bontó virágokra
döngicsélve rászállnak.
Összegyűjtik a virágport
és a nektárt, szorgosan,
lábacskáik zacskójába,
s hazaviszik boldogan.
Kaptárukba bepakolják,
így lesz bőven ételük,
gyűjtögető életmódban
élik így az életük.
Munkálkodik sok-sok család,
mézet készít, raktároz,
idegennek nem tanácsos
közel menni kaptárhoz.
Mert a méhek őrzik, óvják
munkájuknak gyümölcsét,
aranyat ér minden cseppje,
csupán az íz különbség.
Becsüld meg a méhecskéket,
mert példás a szorgalmuk,
köszönjük a finom mézet,
amit tőlük kaphatunk.
Illusztrálta: Sárosi Sarolta