Juhászné Bérces Anikó: A szarka (vers)

A vers meghallgatható itt, a szerző előadásában:

Fenyőcsúcsra szállt a szarka,
illeg-billeg hosszú farka.
Dalra fakad, hangja repeszt,
megfázott tán, attól rekedt?

Sokat csúszkált jeges ágon,
vagy kihordott náthát lábon?
Most nyakára sálat kötne,
úgy szállna a szürke ködbe.

Egy óvatlan pillanatba’
huss, felreppen a magasba.
Tovarepül, alig látom,
elnyeli a párás távol.

Biztos a fészkébe vágyik,
tollal bélelt, benn nem fázik.
Fészek alján elcsent kincsek,
fényüknél számára nincs szebb.