Juhászné Bérces Anikó: Téli képek (vers)
Fagy foga villan,
szél muzsikál,
hópihe csillan,
szerteszitál.
Hótakaró lesz
föld tetején,
szunnyad alatta
sok vetemény.
Tó jege fénylik,
hízik a jég,
vészesen ásít
rajta a lék.
Zúzmara díszlik
fenyveseken,
hózivatar jön
szélsebesen.
Erdei ösvény
szinte kihalt,
bujdokol éhen,
félve a vad.
Farkas üvölt a
szikla felett,
éhes a gyomra
régen evett.
Őszi vetésen
ballag az őz,
zöld legelőt néz,
hosszan időz.
Károg a hangos
varjúsereg,
űzi a kósza
fellegeket.
Tűztövis ágán
mennyi rigó!
Étke bogyója,
tudja, mi jó.
Kert közepén vár
több etető,
kis madaraknak
mag, ehető.
Duzzad a jégcsap,
tűhegye szúr,
teljes egészen
tél ma az úr.
Füstöl a kémény,
s ablakon át
látod az otthon
fénysugarát.
Kályha kitartón
ont meleget,
s körbeölel majd
nagy szeretet.
Illusztrálta © Tóth-Burzuk Ilona (Bicu)